A hitel- vagy betéti kártya első számjegyei, amelyek a kártyát kibocsátó bankot azonosítják. Erre a célra az első négy-hat számjegy használható. Minden bank külön számkészletet használ, amelyek segítségével pillanatok alatt azonosítható.
Például amikor online vásárol, meg kell adnia banki adatait. A kártya első négy-hat számjegyének megadása után a kereskedő meg tudja határozni, hogy melyik bank bocsátotta ki a kártyáját, valamint hogy milyen típusú kártyáról van szó (Visa/Mastercard stb.).
Más szervezetek is használnak bankazonosító számokat, például az American Express-t. Nem ritka, hogy a kibocsátói azonosító szám (IIN) kifejezést a bankazonosító számmal felcserélve használják. A BIN vagy IIN megadása segít elkerülni a személyazonosság-lopás, csalás és egyéb biztonsági megsértések eseteit. Ez a BIN és a kártyaszámlatulajdonos adatainak összehasonlításával érhető el.
A bankazonosító számozási rendszert a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézettel közösen fejlesztette ki, hogy azonosítsa a hitel-, betéti és egyéb bankkártyákat kibocsátó intézményeket. Ha a BIN-t nézzük, az első számjegy az iparágat vagy a kártyahálózatot jelöli. Például az 1 a légitársaságot jelöli, míg a 4 a Visat. A következő öt számjegy a kártyát kibocsátó és a fizetést garantáló bankot vagy más pénzintézetet azonosítja. A BIN segít a kereskedőknek felmérni és értékelni a fizetési kártyás tranzakciókat.
A BIN beépítése segít a kereskedői és fizetési hálózatnak gyorsan azonosítani a kártyáról minden lényeges információt, például a kártyát kibocsátó bankot, beleértve a bank címét és telefonszámát. Ezenkívül azonosítja a bank származási országát, és ellenőrzi a kártyabirtokos címadatait. A BIN segítségével a kereskedők sokféle fizetési módot fogadhatnak el, és felgyorsítja az elektronikus tranzakciók feldolgozását.
