Gyors válasz: A magatartásfinanszírozás egy olyan kutatási terület, amely azt vizsgálja, hogy a pszichológiai hatások hogyan befolyásolhatják a piaci eredményeket. A magatartásfinanszírozás segít megérteni az ügyfeleket a különböző ágazatokban.
A viselkedési közgazdaságtan egyik aspektusa, a viselkedési finanszírozás egy olyan tanulmányi terület, amely elkötelezett a pszichológiai tényezők, befolyásolók és elfogultságok pénzügyi viselkedésre gyakorolt hatásának feltárása iránt.
A viselkedésalapú pénzügyek területén a szakértők a pszichológia azon szempontjait vizsgálják, amelyek számos iparágban és ágazatban pénzügyi eredményekhez vezethetnek. A viselkedésfinanszírozás egyik fő fókuszpontja a „pszichológiai elfogultság” vizsgálata.
A szakértők úgy vélik, hogy a viselkedési pénzügyek tanulmányozása segíthet megmagyarázni a különböző típusú piaci változásokat és a tőzsdei anomáliákat.
Mi az a viselkedési finanszírozás?
A viselkedési finanszírozásnak számos szempontja van. A tőzsdei hozam egy olyan terület, ahol a pszichológiai viselkedésről gyakran feltételezik, hogy befolyásolja a piaci eredményeket és hozamokat. Azonban számos más szempontot is figyelembe kell venni.
Végső soron a viselkedésalapú finanszírozás célja annak megértése, hogy az emberek miért választanak bizonyos pénzügyi döntéseket, és ezek a döntések hogyan befolyásolják a piacokat. A feltételezés az, hogy a pénzügyi résztvevők a tranzakció pszichológiailag befolyásolják. Ha az emberek anyagi stressz alatt vannak, az hatással van a fizikai és mentális egészségre, és fordítva.
Fogalmak a magatartási pénzügyekben
A viselkedési pénzügyek tanulmányozása számos felfedezéshez vezetett az évek során. Például a torzítások a viselkedési pénzügyek erős fókuszterületei. A viselkedési finanszírozásban gyakran figyelembe vett öt fő fogalom a következők:
- Mentális számvitel: Az emberek hajlandósága bizonyos célokra pénzt allokálni.
- Csorda viselkedése: Az a tendencia, hogy utánozzák a „többség” viselkedését a pénzügyekben. Ez általános a tőzsdén.
- Érzelmi szakadék: Érzelmi feszültségeken, például haragon, szorongáson, izgatottságon vagy félelemen alapuló döntéshozatal. Az érzelmek a kulcsa a kevésbé racionális döntéseknek.
- Lehorgonyzás: Kiadási szint hozzárendelése egy bizonyos referenciához. Például a költségvetési szint alapján következetesen költeni.
- Önmeghatározás: Hajlam arra, hogy döntéseket hozzon a saját készségei vagy tudásszintje iránti túlzott bizalom alapján, ami általában egy adott területen szerzett tehetségből fakad.
A Behavioral Finance által figyelembe vett torzítások
Mint fentebb említettük, a torzítások a viselkedésalapú finanszírozás gyakori fókuszpontjai. A viselkedési pénzügyi elemzés során gyakran azonosítanak egyéni torzításokat és tendenciákat, mint például:
- Megerősítő torzítás: Amikor a befektetők elfogultak olyan információk elfogadására, amelyek megerősítik a befektetési lehetőséggel kapcsolatos meggyőződésüket.
- Tapasztalati torzítás: Amikor a befektető emlékei a közelmúlt eseményeiről azt hiszik, hogy az esemény nagyobb valószínűséggel megismétlődik. A 2008-as válság például sok befektetőt arra késztetett, hogy elhagyja a tőzsdét, mert az elkövetkező években további gazdasági nehézségekre számítottak.
- Veszteségkerülés: Amikor a befektetők nagyobb súlyt helyeznek a veszteségekkel kapcsolatos aggodalmakra, mint a piaci nyereség előnyeire. Ez azt jelenti, hogy a befektetők nagyobb prioritást tulajdonítanak a veszteségek elkerülésének, ami más lehetőségek kihagyását jelentheti.
- Ismerettségi elfogultság: Amikor a befektetők arra összpontosítanak, hogy abba fektessenek be, amit tudnak, például helyi vagy hazai befektetésekbe. Ez gyakran a többféle befektetés diverzifikációjának hiányához vezethet, ami nagyobb kockázathoz vezethet.
Viselkedési pénzügyek a tőzsdén
A magatartási finanszírozás gyakran a fókuszpont a tőzsdén. Az „EMH” vagy a hatékony piac hipotézise azt mondja, hogy egy likvid piacon bármikor a részvényárakat úgy értékelik, hogy tükrözzék a rendelkezésre álló információkat. A tanulmányok azonban gyakran dokumentálják az értékpapírpiac hosszú távú változásait, amelyek ellentmondanak ennek a hipotézisnek, és arra utalnak, hogy a befektetők racionalitása összetettebb, mint gondolnánk.
Az EMH azon a meggyőződésen alapul, hogy a piaci szereplők minden jövőbeli és jelenlegi külső és belső tényező alapján racionálisan tekintik az árakat. Alternatív megoldásként a tőzsde tanulmányozása során a viselkedési pénzügyek úgy vélik, hogy a piacok nem teljesen hatékonyak, ami lehetővé teszi annak megfigyelését, hogy pszichológiai és társadalmi tényezők hogyan befolyásolhatják a részvények vételét és eladását.
A magatartási pénzügyi torzítások megértése és használata rendszeresen alkalmazható a tőzsdei és egyéb kereskedési piaci mozgásokra. Általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi viselkedéselméletek is segítettek egyértelműbb magyarázatot adni a piac jelentős anomáliáira, mint például a mély recessziókra és a buborékokra. Bár nem része az EMH-nak, a portfóliómenedzserek és a befektetők általában érdekeltek a viselkedési finanszírozás trendjeinek és tényezőinek megismerésében.
Minél többet tud a tőzsdei viselkedésfinanszírozásról, annál könnyebben elemezhető a piaci árszintek és a változások a döntéshozatalhoz.
Mit tanulhatunk a Behavioral Finance-ből?
A magatartási pénzügyek bemutatják, hogy a pénzügyi döntéseket hogyan befolyásolja egy sor különböző koncepció, a kognitív torzítástól a pénzügyi piacok megítéléséig. A befektetési döntéseitől a pénzügyi tervezéssel és a személyes adóssággal kapcsolatos döntéseiig minden számos tényezőtől függ, nem csupán egy tétel árán.
A pénzügyi döntéshozatal viselkedési tervezésének koncepciója a „mainstream pénzügyi elmélet” alternatívája. A mainstream pénzügyi elmélet azt sugallja, hogy az emberi lények nem hajlamosak az érzelmek okozta irracionális viselkedésre. Ez a heurisztikai koncepció azt is hiszi, hogy a piacokat nem befolyásolják a hatékonyság hiánya és a kiszámíthatatlan problémák.
Nyilvánvaló, hogy míg az ügyfelek racionális döntéseket tudnak hozni, a hagyományos, a mainstream elméleten alapuló pénzügyi értékelések túl szűkek. A pszichológia azt mondja, hogy a befektetési alapokkal, befektetésekkel és sok mással kapcsolatos döntéseink egy sor felfogáson és kognitív hibán alapulnak.
A döntéshozatali folyamatot a túlzott magabiztosságtól kezdve az utólagos elfogultságig minden befolyásolhatja. Az átlagos közgazdász hasznot húzhat az emberi viselkedés és a befektetési magatartás ezen ismereteiből.
A viselkedési pénzügyek megértése
Ha megértjük, hogy az emberek hogyan, miért és mikor térnek el a legvalószínűbben a racionális elvárásoktól, a viselkedésalapú pénzügyek olyan tervrajzokat adnak, amelyek segítenek racionálisabb döntéseket hozni a valós pénzkezeléssel kapcsolatban.
A pénzügyi szakemberek az önkontroll és az elfogultság koncepcióit használják a befektetési környezetben annak biztosítására, hogy a piac volatilitása alapján megfelelő döntéseket hozzanak.
Még a viselkedésalapú finanszírozás megértése mellett sem garantálható, hogy a pénzügyi piacon egyetlen döntés mindig kifizetődik. Az emberi viselkedés helyes belátása azonban egy kicsit kiszámíthatóbbá teheti a piacot az érintettek számára.
